Elkoptatott szavak (Papp Vilmos)

Sajnos manapság nem csak a szókincs kopik, hanem vele együtt a szavak értelme is. Pedig a szavakkal nem csak ölni, de gyógyítani is lehet a megértés, a közösség funkcióján túl. Ezért örvendetes ez a kiadvány amelyik igényesen közöl definíciókat több mint 100 magyar szóra, hogy eztán ne kelljen magyarázni, a magyart, illetve legyen tudásunk a magyarázathoz. Természetesen teszi ezt keresztény talajon állva, az általános értelmeken túlnyúlva nem csak a valós, hanem az igazi értelmét is megadva a szavaknak. (Jókai 45ezres szókincséhez mérten egy mai átlagember nagyjából 8ezer szót használ)
Többek között ezen szavakra ad magyarázatot: Adomány, Antiszemitizmus, Antropológia, Apostol, Ateizmus, Ádám, Ádvent, Áldás, Ámen, Békesség, Biblia, Boldogság, Bosszú, Bűn, Bűnbánat, Bűnbocsánat, Büntetés, Bűntudat, Cionizmus, Egyház, Ember, Erkölcs, Eszkhatológia, Evangélium, Élet, Farizeus, Gyűlölet, Halál, Halleluja, Hierarchia, Hit, Hozsánna, Igazság, Ige, Igehirdetés, Imádság, Isten, Istenfélelem, Istenismeret, Istentisztelet, Izráelita, Jézus, Jó, Karizma, Katolikus, Kánon, Kántor, Káosz, Keresztség, Keresztyén, Kiválasztás, Konfirmáció, Konzervatív, Kozmosz, Kurátor, Lélek, Liberalizmus, Mártír, Megtérés, Miniszter, Misszió, Munka, Ökumenikus, Palesztin, Pap, Paradicsom, Pesszimizmus, Politika, Predesztináció, Remény, Szent, Szentlélek, Szeretet, Szív, Szövetség, Teizmus, Templom, Teokrácia, Teológia, Test, Történelemszemlélet, Törvény, Úr, Úrnapja, Világ.

Ízelítőül pedig álljon itt egy szócikk:

Izráelita

Meg kell állapítanunk, hogy szinte kiveszett a napi szóhasználatból az "izráelita" kifejezés. Ez szigorúan megkülönböztetendő az "izráeli" szótól. Elterjedt, s kusza összevisszaságban használják a "zsidó" nevet. Sajnos, nem csak az utcán, s nem csak az alacsony műveltségi színvonalon gyártott napisajtóban, de gyakran még az országházban is, ahol pedig zömmel jogászok ülnek. Sajnos, nem mindenki rendelkezik az európai műveltség alapját képező bibliai ismeretekkel. Tudatlanul is átvették a német antiszemiták és a hajdani cári Ignatyjev tábornok és belügyminiszter pogromhőseinek kifejezéskészletét. Veszélyes dolog a jog és politika nyelvét, valamint az útszélek nyelvét összeelegyíteni!
Tehát az izráelita nem izráeli. S a kettő nem azonos a zsidóval. Izráel megszabott földrajzi határokkal rendelkező állam. S ráadásul nem csak egy! A korábbi államalakulat Kr. e. 932-722 között létezett, Samária székvárossal. Az utóbbi az ENSZ 1947. november 29-i közgyűlési határozatával, s 1948. május 15-én kiáltották ki. Ezen államok polgárai az izráeliek. (Ezek viszont lehetnek zsidók, arabok, oroszok, amerikaiak, sőt nagyszámú magyar származású izráeli is van.)
Izráelita viszont az a vallásos ember, aki a mózesi monoteista vallás híve! A Biblia (keresztyének által Ószövetségnek nevezett) fő részében leírt rend szerint élnek. Ámde nem alkotnak "egyházat". (Izráelita egyház nincs.) Az izráelitáknak viszont sok hitfelekezetük van: tájak, szokások, kultikus, avagy erkölcsi rendtartások szerint. Jeruzsálem Óvárosában található az ún. "Mea Söárim"-negyed. A "Száz kapu" negyede. Mintegy száz kis zsinagóga és hozzátartozó "tan-ház" található itt. Mindegyik más-más felekezetű. Ugyanakkor az izráelitákat "Mózes-hitűek"-nek is nevezik, ahogy ezt a múlt század második felének törvényhozása meghatározta az emancipációs törvényben. Ez azonban nem gyökeresedett meg a közbeszédben.
A zsidó név nagyon késői eredetű. Igen szűk a jelentéstartalma. Francia közvetítéssel a latinból került a magyar nyelvbe. E formájában a római kor terméke. A hajdani Júda törzs nevére és szálláshelyére, tehát Jeruzsálemtől délre eső területre utal. Ez megkülönböztetést jelent az átfogóbb palesztin, Palesztina névvel szemben. Palesztina etnikailag és vallásilag vegyes lakosságú terület volt a Földközi-tenger és a Júda-hegység között. Névadója a tengerparti öt városállamban lakó és az égei-tengeri szigetvilágból idevándorolt filiszteus nép. A mai palesztinoknak nincs közük ezekhez, hiszen sémi eredetűek. (A zsidók testvérnépe.) A filiszteusok pedig a görög szigetvilágból kerültek ide. A "zsidó" név szűkebb értelemben jelenti Júdea római tartomány lakóit. (Így használják az evangéliumok is.) Miután Jeruzsálemnek és környékének a rómaiak által Kr. u. 70-ben történt elpusztítása idején e szűkebb területet júdeaiak lakták, ez a név ragadt egész Palesztina izráelita lakosságára a rómaiak szóhasználatában.
Még egy negyedik - tiszteletbeli - nevet is használnak. Ez ma különösen angolszász területen terjedt el. Voltaképpen ez a legősibb elnevezés: héberek. Ezért beszélünk héber nyelvről, és nem zsidó nyelvről. (A névcseréért bukás jár egy elsőéves teológusnak is.) A héber szó "átkelőt" jelent. Azokat nevezték így a babiloniaiak, akik átkeltek a Tigrisen és az Eufrátesz folyón, hogy Nyugat-Ázsiában és Arábiában új településeket hozzanak létre. Ezek közé tartozott Ábrahám családja is.
Izráelita az, aki Ábrahám, Izsák, Jákob és Mózes hitét követi, és e szerint rendezi be életét. Ebben semmiféle faji, etnikai felhang nincs. Akár egy magyar, vagy indián, avagy eszkimó is izráelitává lehet. - Ugyanúgy, mint reformátussá vagy római katolikussá. "Izráel" szó szerint ennyit jelent: Istennel küzdő. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 16. századi magyar reformátorok s a nyomukba lépő prédikátornemzedék a sárospataki, kolozsvári templomban így szólította meg híveit: "magyar Izráel!" Ezzel párhuzamosan Magyari István sárvári püspök Ábrahámról, Izsákról, Jákobról így szólott: "az ótestamentumi keresztyének". (Az országokban való sok romlásoknak okairól. Sárvár, 1602.)
A hívő zsidó - bárhol éljen is a világon - izráelitának vallja magát. A nem hívő zsidó lehet izráeli, héber, zsidó - ámde nem izráelita. Ugyanígy a hívő keresztyén lehet tagja - a lelki - Izráelnek, s amellett magyar, osztrák, vagy bármely más nemzet tagja. Ámde a nem hívő - csak azért, mert véletlenül a keresztyén civilizáció szülötte - nem lehet sem keresztyén, sem a lelki Izráel tagja.
Így eshetett meg az, hogy a vándorló magyarság már a honfoglalás előtt 200 évvel megismerkedett Izráel hitével. Ugyanis a Kazár Birodalom egy része Mózes hitét vette fel. Tudunk Dávid kagánról, Salamon kagánról. S minden bizonnyal a honfoglalók között Mózes-hitű magyarok is voltak.

A könyv 1996-ban jelent meg a Kálvin János Kiadónál, ahol még esetleg beszerezhető, illetve antikváriumokban érdemes keresgetni.