Az évszázad vihara (Storm of the Century - 1999)

Stephen King a XX. század végének az egyik varázslója. És bár nem mindegyik könyve éri el a zseniális szintet (pláne nem mindegyik filmadaptáció ami a könyvéből született), de azért jópár bír olyan kvalitásokkal, hogy érdemes legyen filmre vinni. Ilyen Az évszázad vihara című műve is.
A történet a már megszokott Maine államban játszódik egy kis szigeten (Little Tall), melynek 400 lakosa van. A közeledő vihar elől a sziget fele a szárazföldre megy, hogy ott keressen biztos menedéket, a másik fele a szigeten igyekszik átvészelni a természet tombolását.
A sziget élete átlagos, csendes, amolyan falusiasan családias. Mindenki ismer mindenkit, mindenki tud a másik dolgairól. A jó és a rossz dolgairól is, de hallgatnak. Megértően veszik tudomásul, hogy valaki marihuánával kereskedik mivel nem megy jól a halászat, hogy egy másik a városban abortuszon esett át, mivel nem házas, és kicsapongó a barátja. Mindenki tud vagy a másik piszkos ügyeiről, vagy sejti a másik rejtett bűnét; azt a bűnét amit titkolni akar, hogy fenntartson magáról egy elfogadhatóbb képet.
Ebbe a világba lép be egy rejtélyes alak. Azt mondja magáról, hogy Andre Linoge a neve, bár ezt bizonyítani nem tudja, ugyanis nincsen semmiféle irata, de még a farmerján sincsen címke. E rejtélyes alak első tette, hogy megöli Little Tall egyik szeretett nénijét a botjával, amire még egyéb feladatok is várnak. Ott várja be a helyi megbízottat, aki mindegy seriffszerűség a törvény helyi őre, továbbá a bolt tulajdonosa. A rabot beviszik az "őrszobába" ami a bolt hátsó helyiségében van. Itt vigyáznak rá. Bár megfogalmazódik: hagyta magát elkapni, itt akar lenni. S Linoge is mondja: "azért vagyok itt mert akarom". Egy idő múlva kiderül, hogy tényleg nem is lényeges, hogy hol van, mivel nem kell jelen lennie, hogy valaki meghalljon. Így a börtönből vesz rá az öngyilkosságra egy tűzoltót, egy drogárus halászt, egy idős hölgyet; a megesett fiatal lányt pedig arra, hogy ölje meg hűtlen barátját. Mindeközben egy mondat jelenik meg újra és újra: "Add meg amit akarok, és elmegyek".
Linoge természetfeletti erejénél fogva kiszabadul a fogdából, a vihar felerősödik. Mike Anderson (Tim Daly), a helyi megbízott kezéből kicsúsznak a dolgok. Linoge irányít. Összehívja a közösséget, hogy elmondja, hogy mit akar, és ha azt egységesen jóváhagyják akkor elmegy. Az összejövetelen felfedi önmagát. A korát jópárezer évesnek mondja, de elárulja, hogy nem örök életű, így szüksége lenne egy tanoncra, akinek tovább tudná adni a hivatását (nem derül ki, hogy egyébként mit csinál), aki apjaként tisztelné őt. A sorsolás végül - természetesen - a megbízott fiára esik aki egyedül képviseléte az ellenállás lehetőségét az idegennel szemben.
Ki is ez az idegen? Egy démon? Egy démonmegszállott? Mike Linoge nevéből a bibliai gadarai megszállottra asszociál aki (illetve a benne lévő démonsereg) azt mondta, hogy sokan vannak ezért a nevük Légió (Legion - Linoge), ezért a Linoge a Legion anagrammája. Bár ennek a párhuzamnak nem sok jelét látjuk a filmben. Sőt, mint ahogyan írtam többezer évesnek mondja magát, amit gondolom nem lehetett elmondani a gadarai megszállottról. Továbbá tudott repülni, egyszerre több térben megnyilvánulni, az emberek álmait befolyásolni, mások szemein keresztül látni, teljesen uralni valakinek/valakiknek az akaratát, hallucinációt okozni. De az egyik leginkább felforgató tevékenysége az volt ahogyan a tudott, de elhallgatott belső titkos bűnöket a felszínre hozta. Ehhez kötődnek "híres" mondásai is: "a pokol állandó ismétlés", "Vágyból születsz, porrá lehetsz. Bűnben születsz, hát bejöhetsz.", "Vétked ha nagy, kétszer tagadd.".
Érdekes módon a filmen feltűnik egy igehirdető a TV-ben, aki ugyancsak a rejtett bűnökről beszél. King ezzel elénktárja a falu (és itt gondolhatunk a saját társadalmunkra is) legnagyobb problémáját: a titkos, édesgetett, elhallgatott, ki nem beszélt, meg nem bocsátott bűnök özöne, mely szétrágja még egy ilyen összetartó kis csoport társadalmát (ehhez hatékonyan járulnak hozzá a Linoge-féle alakok), pedig bennük meg lehetett volna a potenciál, hogy nyitott és tiszta életet éljenek.

A film nagyon jól mutatja a bűn erejét. Igazi kibeszélős alkotás tehát ami vagy a bűnök tisztázására, életszentségre indít, vagy letaglóz, és a mocsárba süllyeszt.

Megnézése 16 éven felülieknek ajánlott!!
Azért fel kell készülni rá, hogy 4 órás 3 részes produkcióval állunk szembe.

An American Rhapsody (2001)

Nem értem. Illetve értem én, de na... Van egy ízig-vérig magyar történet; gazdag család az 50-es évek legelején, akik, ha hazánkban maradnak az életüket kockáztatják, így kockáztatva az életüket kiszöknek Ausztriába, majd Amerikába. A szökésbe egy bibi csúszott; az egy éves lányukat nem tudták kilopni magukkal, így a csöppség 5 éven át falun, ismerősök között nevelkedett. De nem csak a történet magyar, de a rendező, Gárdos Éva is magyar (a saját sztorija). A film producere, Andy Vajna szintén magyar.
Szóval ennyi magyar nem tudta felvállalni azt a kockázatot, hogy a magyar szerepekre nem sztárokat, amerikai sztárokat, hanem magyar színészeket alkalmaznak. Ugyanis nagyon zavaró mikor a külföldi színészek próbálják eljátszani, hogy magyarok, és próbálnak is magyarul beszélni, de egy kukkot nem lehet érteni abból amit mondanak. Elég szánalmasra sikerültek ezek a párbeszédek. Rövidek, de érthetetlenek; különösen Nastassja Kinski (lengyel származású) magyar dialógjai.
A film egyébként élvezhető. A magyar kislány (Bánsági Raffaella) különösen nagyot alakít. Scarlett Johansson "csak" hozza a tőle megszokottat.
A történetet ott hagytam abba, hogy a házaspár a kopasz moszkovita zsidótól, Rákosi elvtárstól Amerikába menekül, (kényszerűségből) hátrahagyva az egy éves kislányukat. Az anya minden követ megmozgatva Amerikába hozatja 1955-ben a gyermekét, aki képtelen igazán beilleszkedni, igazán szüleinek elfogadni a valódi szüleit, hazájának igazán elfogadni Amerikát. Lázadó tini lesz, aki csakazértis rosszat tesz. Kiszökik, fiúzik, iszik, dohányzik, és állandóan veszekszik az anyjával. Ismételten a fejéhez vágja, hogy milyen anya az aki képes volt őt elhagyni. 15 éve korában végleg kiborul a bili, és ráveszi az édesapját, hogy fizesse ki neki az utat haza Magyarországra. Itthon felkeresi pótszüleit, nagymamáját. Rá kell jönnie, hogy idővel minden változik. Szembesül a családi történetekkel, amik megvilágítják az édesanyja korábbi tetteit. Így átértékelődnek benne a dolgok. Az igazságot hallva, látva minden a helyére kerül, érthetővé válik.
Hazamegy Amerikába, és... ott minden Happy End...

Ismerve néhány 56-ost furcsállom a szülők viselkedését a filmben. Olyan hamar, és annyira nagyon amerikaivá váltak, amennyire egyik ismerősöm sem.

Jópár hibát kivéve élvezhető alkotás.

az előzetes: (ami tkp az egész filmet elmeséli)

Csodák (Miracles - 2003)

Csodák? Vannak? Nincsenek? Alaptörténet a következő: Paul a Vatikán megbízásából csodás eseteket vizsgál meg, hogy valóban Isteni igazolásból történtek-e dolgok a vérző szobrok, épen maradt pár száz éves holttestek, és a többi "szokványos" vallásos "látványosság". De Paul a több éves szolgálatában megrekedt, mivel az évek alatt egy csodával sem találkozott, csupán csodás esetekkel, amelyeknek mindegyike rendelkezett prózai magyarázattal. Aztán szabadságáról visszahívva egy esetet kapott, ahol egy gyógyító fiúval (Tommy) találkozott, aki őt is meggyógyította, de ez a kis srác halálába került. Ez után csatlakozott egy paranormális tevékenységeket vizsgáló minicsoporthoz.
Nem tudom, hogy a nyájas olvasó mit gondol a csodákról, de számomra a téridő állítólagos összefolyása, a szellemek járkálása, a tudatunkkal történő tárgymozgatás, nem tartozik a csodák közé. A démoni hatás, a démoni megszállottság nem csoda. Mi a csoda? Csoda, hogy még élünk és Isten nem vetett véget ennek az egésznek. Ez csoda. De egy kicsit tudományosabban: csoda az, amikor Isten átlépi az általa teremtett világ törvényeit. Ez egy rövid definíció, de tartalmazza a lényeget. Isten az AKI átlépi a SAJÁT maga által létrehozott törvényeket. Bár mi emberek képesek vagyunk repülőt csinálni, de nem vagyunk képesek azt úgy működtetni, hogy csak arra a gépre, csak New York és Budapest között nem legyen érvényes a gravitáció, illetve csak addig, és olyan mértékben, ami a fel és leszálláshoz, illetve a levegőben maradáshoz kell. Mi nem parancsolunk a törvényeknek. Mi alkalmazkodunk hozzájuk. Csoda mindig a természeti törvényekkel ellentétes esetek. Ilyenek a gyógyulások, feltámadások, de leginkább a megtérés. A megtérés ami egy gonosz embert Isten barátjává tesz. Természetfeletti történés.
A film nem ilyen esetekről szól. Nem Isten beavatkozásait láthatjuk. Ellenkezőleg. A film Isten létezését lebegteti. Megpróbál elbizonytalanítani. A magától írássá formálódó vér, ami egyeseknek azt mondja, hogy Isten sehol sincs ("God is nowhere"), másoknak meg Isten most itt van ("God is now here"). A film azt mondja: dolgok vannak, dolgok történnek, de döntsd el te, hogy mit hiszel. Egy nagy köd a sorozat amiben a paranormális tevékenységek kusza módon követik egymást mindenféle hamis esetleírásokra alapozva.
Feloldás?? A nem véletlenül csak 13 részt megélt sorozat annyit tudott magából kipréselni a végére, hogy letette a voksot az "Isten sehol sincs" válasz mellé. Elég patetikus.

A cím ugyan reményt keltő, de ne ugorjunk be a látszatnak. Akik nem csömörlöttek meg az X-aktától azoknak ajánlható. A többiek? Inkább válasszanak valami mást!

Revelations (2005)

Véletlenül akadt a kezembe ez a film. Nem tudtam róla, és ezt furcsálltam is mivel általában jól értesült vagyok a hasonló témájú filmek terén. Meglepett az is, hogy neves szereplőgárda játszik ebben a 6 részes kicsi TV sorozatban. Így a sármos asztrológus Bill Pullman, és a tudós nővér Natascha McElhone, mellett több ismerős arc is feltűnt, többek közt a Limp Bizkit-es Fred Durst is. Ez pedig még inkább kíváncsivá tett, hiszen az ember nem mindegy, hogy mihez adja a nevét.
De a filmsorozatot nézve rá kellett jönnöm, hogy miért nem hallottam hírét eddig. Nem tudom, hogy a szánalmas megfelelő jelző-e a film leírására, de a második rész után erősen rá kellett vennem magam, hogy kínlódjam végig a többi részt is. Ugyanis nem csak a színészi játékra, de a témafeldolgozás egészen botrányosra sikerült. Persze nem is tudom, hogy mit vártam, hiszen a filmet David Seltzer írta, aki olyan "jelentős" művekért felelős, mint az Omen filmek. A film címe a Biblia utolsó könyvére enged következtetni, amit erősít a film is, hiszen például a főszereplő apáca többször kijelent, hogy a Jelenések könyvét kívülről ismeri és a szerint cselekszik, azokat a jeleket követi. A film biblikus valóságát sugallja az a rengeteg bibliai idézet is amik gyakran feltűnnek a részek alatt, rendszerint kiragadva az eredeti mondanivalóból.
A sorozat, a sok látszat ellenére legkevésbé sem biblikus. A Biblia üzenetével ellentétben például az apáca azt várja, hogy Jézus ismét kisgyermekként szülessen meg, és a film úgy is mutatja be, hogy meg is született. A valóságban a Biblia nem beszél ilyenről. Sőt! Jézus mennybemenetelekor az angyalok azt mondták: "Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe." (Csel 1:11), továbbá: "Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk." (1Tessz 4:16-17).
Továbbá nem csak Krisztus újbóli megszületésére, hanem az Antikrisztus megszületésére sincs semmi utalás. Antikrisztus ugyanis az a Biblia szerint aki Krisztus-ellenes tanokat hirdet, aki Krisztus helyét akarja elfoglalni, mintegy pótlékként akar fellépni, illetve olyan tant hirdet ami pótolja Krisztus üzenetét. Egyébként az antikrisztus szó egyszer sem szerepel a Jelenések könyvében, holott János a könyv írója használja korábban két levelében (az egész Bibliában ő használta egyedül az antikrisztus szót, összesen 4 alkalommal). De még mikor az antikrisztus mint téma megjelenik, akkor sem egy emberről vagy egy valami végidőbeli szereplőről van szó, hanem Krisztus-ellenes szándékokról. "Gyermekeim, itt az utolsó óra, és amint hallottátok, hogy antikrisztus jön, most meg is jelent; mégpedig sok antikrisztus jelent meg: ebből tudjuk, hogy itt az utolsó óra." (1Jn 2:18) "Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust, az nem az Istentől van. Ez az antikrisztus lelke, amelyről hallottátok, hogy eljön, most pedig már a világban van." (1Jn 4:3) Azaz "sok antikrisztus"-ról beszél a Biblia.
A másik nagy tévedés a jó és a rossz harcának a bemutatása. A világban ugyanis nem két egyenlő fél; Isten és a Sátán harcol egymással, hanem ahogyan hozzánk képest elképzelhetetlenül hatalmasabb Isten, úgy a Sátán számára is végtelenül hatalmasabb Isten. Isten a történelem végén egy szavával le fogja győzni a Sátánt, mindenféle nagy megerőltető harc nélkül.
A többi botorságra ki sem térek, de ez a három megérdemelt néhány sort.

Kinek ajánlanám? Senkinek. Ha már Bill Pullmanhoz ragaszkodnánk, nézzük meg inkább az Aludj csak én álmodom című filmet.

Behind the Sun (1995)

Nem túl népszerű manapság keresztényüldözésről beszélni, de azért mégis becsúszik egy-egy hír a fősodratú médiába is. Ez a film, bár nem tartozik a kasszasikerek közé, mégis egy próbálkozás, hogy az emberek szembesüljenek az Iszlám alapjában harcos énjével.
Ezt Samir Majan, egy frissen Amerikában egyetemet végzett fiatalemberen keresztül mutatja be a film. A konfliktus a következő: a család azt hitte, hogy csak egyetemre megy, és utána hazajön, és otthon, a Közel-Keleten talál magának egy jó állást a frissen megszerzett tudásával. De nem így alakultak a dolgok. Amerikában megtapasztalta az egyetemi keresztény társaiban Krisztus szeretetét, megtért, és életét, saját családját már egy ilyen keresztény környezetben képzelte el. Így amikor hazament, úgy gondolta, hogy van három hete a gép indulásáig, addig lassan csöpögtetve az információt be fogja vallani, hogy kereszténnyé vált, és, hogy az USA-ban fog dolgozni, élni. Már az első nap után felfedezték nála a Bibliát, így megverve az utcára került, hogy érezze kivetettségét, és visszatérjen megalázva, megvetve a keresztény hitet.
Ez után az utcákon bolyongott, étel és fedél nélkül. Majd meglátott egy keresztény templomot ahol besúgónak hitték, így nem foglalkoztak vele. Egyedül gyermekkori muszlim (formálisan vallásos) barátja segített neki a bajban. Elbujtatta egy motelban, de a család rájött, hogy ott szállt meg így újra az utcára került. Ekkor leírta a gyülekezet vezetőjének a történetét, bizonyítva, hogy bízhat benne, mivel nem kém. Be is fogadták. Még helyettesítette a pásztort is egy alkalommal (a muszlim barátja közreműködésével), amikor könyvet és információt csempésztek, be illetve ki az országból.
Majd eljött a visszautazás napja. Döntenie kellett, vagy hazamegy (Amerikába) és jómódban éli az életét, vagy marad és a társadalom kivetettjeként szolgálja az Urát. Ő az utóbbit választotta.

A film hitelesen ábrázolja a Közel-Kelet valóságát, hogy mi történik, ha egy muszlim család egyik tagja megtér. A család illetve rokonság kötelessége visszavezetni, ha ez nem sikerül, akkor megölni. De bárhogy is történik, mindenképpen egy szégyenfolt a családnak az ilyen "tévelygés".

Nem lehetne mondani, hogy a film nagy költségvetéssel készült. Sajnos ez óhatatlanul is látszik rajta. Viszont ha valakit a mondanivaló érdekel igazán, és a hiteles ábrázolási mód, akkor biztosan élvezni fogja a mozit.

Egy kis ízelítő:

Agóra (2009)

Alejandro Amenábar (Vanília égbolt, A belső tenger, Más világ) legújabb filmjével szembesülhet az ember manapság a mozikban. Már persze azokban amelyek le merik vetíteni ezt a filmet. No nem a film minősége, hanem témája nem túl népszerű. Illetve a viharok miatt válik egyre népszerűvé.
A film valós eseményeket igyekszik feldolgozni, de sajnos erősen hamisítja is a történelmet. Főhősnője Hüpatia (a magyar származású Rachel Weisz), a 4.század végi, 5.század eleji ismert filozófusnő, aki az alexandriai könyvtárban, illetve szentélyben (Szerapeum, Szerápisz tiszteletére /egyiptomi és hellén istenalakokat önmagába egyesítő szakállas istenalak/) tanította szép számú tanítványait.
A fim úgy mutatja be a kor társadalmát, mintha a filozófus gondolkodó tudósokon (jelen esetben Hüpatián és a szolgáján Afáziuszon) kívül mindenki korlátozott, barbár és a társadalomra negatívan ható volna. Így egy kalap alá veszi a sokistenhívő (álfilozófus) Szerápisz-imádókat, a keresztényeket, zsidókat, politikusokat.
A film egyik első barbarizmust bemutató jelenetét Hüpatia nyugodt és békés (a világ előremenetelét, a tudás kiteljesítését elősegítő) beszéde után látjuk. Ammoniusz, egy keresztény szekta vezetője párbajra hívja ki a sokistenhívők szószólóját. Tűzpróbát hirdet, azaz annak igazi az Istene aki a tűzön ép bőrrel átmegy. Ammoniusz miután sikeresen átjutott, a sokistenhívő szószólót kényszerítik a tűzre, aki megég.
A nézőben ezután egyértelműen keresztényellenes indulatok ébredhetnek. (a cél biztosan ez is volt) De vajon valóságos-e ez a jelenet? A történelem ebben az időben (i.u. 391 Alexandria) nem ismer ilyen jelenetet. Ismer viszont olyant, hogy a tűzpróbát keresztények alkalmazták egymásra. Ebben az időben ugyanis igen sokféle hitrendszerrel léptek fel csoportok magukat hiteles kereszténynek minősítve, és azzal az igénnyel léptek fel, hogy vagy a másik ember is "áttér" az ő nézetére, vagy ne nevezze magát kereszténynek. Voltak finomabb, inkább szóban vitázó irányzatok, és voltak harcosabbak is, mint a filmben ábrázolt szekta, (parabalani) aminek Ammoniusz volt az egyik jeles képviselője. Továbbá furcsa a sokistenhívő szájába adott mondat a keresztényekről: "a birodalom eltűri létezésetek", miközben keresztény uralkodó van, és a divatkereszténység miatt a birodalom lakóinak 90%-a erre az időre ilyen vagy olyan indokkal "kereszténnyé vált". Nem véletlen tehát ha a rendező is úgy mutatja be Oresztészt mint akinek a kereszténysége összefüggésben van politikai státuszával, és lebegteti azt a gondolatot, hogy még magában inkább érzi magát Hüpátia követőjének, mint kereszténynek. Bár valójában a történelem nem sokat tud Oresztészről, így olyan információnk sincsen ami igazolná a filmben látottakat. (pl. nincs ami igazolná, hogy Hüpatia tanítványa lett volna /neve nincs a listákban/)
Úgy tűnik viszont, hogy nagyjából úgy zajlott le a támadás a keresztények ellen, illetve a viszonttámadás ahogyan azt a film ábrázolja. Ami kimaradt az az, hogy miután a templom területét és a könyvtárat el kellett hagyniuk a Szerápisz, és egyéb istenségek imádóinak illetve a filozófusoknak, a keresztények a földdel tették egyenlővé a templomot. (a könyvtárat nem rombolták le, azt 641 körül Mohamed követői (Allah szolgái) tették meg, mivel a Korán mellett nem tűrtek meg más iratot)
A film második részében látjuk Kürillosz hatalomátvételét, aki kellő utcai zavargásokkal kierőszakolta hatalmát Theophilosz pátriárka után (a film nem mondja el, de ez már i.u. 412.-ben azaz 21 évvel később játszódik). Majd egyből, mintegy mutatva, hogy az Kürillosztól származik, Ammoniuszt látjuk ahogyan a parabalani több tagjával együtt rátámadt kövekkel a színházban szombaton szórakozó zsidókra. De vajon így történt? Történelmi feljegyzések szerint a színházban, ahol a zsidók összegyűltek, megláttak maguk között egy embert akit Kürillosz besúgójának mondtak, és odacitálták Oresztész elé, hogy fenyítse meg. Ez után egymást követték a zavargások, amikor oda-vissza támadta egymást a zsidó és a keresztény közösség erőszakosabb része. Majd ténylegesen bekövetkezett a csapda, amint azt a filmben is láthattuk; a zsidók híresztelték, hogy ég a templom, a keresztények odarohantak, hogy mentsék a menthetőt, mire zsidók lemészárolták őket. Erre valóban válaszul Kürillosz jóváhagyásával bosszút álltak, megölve sok zsidót, de a zsidók nagyrésze elment a városból, csak egy békésebb kisebbség maradt.
Hüpatia halála. Hüpatiától nem maradt fenn irat, de Szünesziosztól 150 levél maradt fenn, aki a filmel ellentétben nem fordított neki hátat, sosem hagyta magára. Bár nem is tehette meg, hogy megvédi, mivel már előtte meghalt (413-ban, Hüpatia pedig 415 májusában). Egy szakadár keresztény csoport ölte meg brutálisan. NEM vallási indokból. És itt hibázik a legnagyobbat a rendező, mivel az egész filmjét a vallások fanatikusainak harcának, és a békés tudomány eltiprásának szánta. Holott nem vallási, hanem hatalmi harcról van szó. Oresztész ugyanis jó viszonyban volt a zsidókkal, a filozófus okkal, így Hüpatiával is. Ez hatalmának egyik biztosítéka is volt. Kürillosz növelni akarta politikai, és társadalmi befolyását Oresztésszel szemben, ezért igyekezett meggyengíteni minden olyan erőt amelyre az támaszkodhatott. Így végső soron ezért szolgálta az ő hatalmi érdekeit a zsidók (főképpen a befolyásos zsidók) eltávolítása, illetve a határozott politikai nézetekkel bíró, és azokat határozottan hangoztató Hüpatia elhallgattatása. Már csak azért sem lehetett vallási az ellentét, mivel Hüpatia neoplatonista volt, akik hirdették, hogy van egy Isten akihez bizonyos aszketikus gyakorlatok során el lehet jutni. Továbbá ez a filozófiai irányzat egyes keresztény körökben is elfogadott volt, így például Szünesziosz püspök is (aki a Biblia tanításait a neoplatonizmussal keverte) igen nagyra tartotta Hüpatia filozófiai gondolatait (a filmben sajnos túlhangsúlyozzák a világegyetemmel való foglalatosságát).

A film monumentálisnak nevezhető egy csöppnyi történelemmel, néhány belekevert érzelmi szállal, és egy rakás vallások iránti gyűlölettel.

Érdekes, de félresiklott alkotás. Azért még ajánlható (persze valós történelmi ismeretekkel...).

2012 (2009)

2012. Miből is áll ez az egész? Maja naptár? Természeti csapások? A nap bekebelezi a földet? Nekünk-rohan a Nibiru nevű fantombolygó?
A film tartalmaz egy részt, amikor a maják mivel vége a naptáruknak öngyilkosságot követnek el... Pedig a maják naptára - mint ahogyan általában a népek naptárai - ciklikus, azaz, ha véget ér újraindul. Mai maja leszármazottak a 2012 mizéria előtt értetlenül állnak, de hollywood megszedi magát, és pár bugyuta keresztényt is át lehet vágni, hiszen az egyik első film a 2012 Doomsday című borzalom, ami helyett inkább ajánlom századszorra a Halálos Fegyver bármelyik részét.
Roland Emmerich (író, rendező) filmje egy mindent bele katasztrófafilm, mint ahogyan azt az USA Today-beli interjújában is nyilatkozta: "Azt mondtam magamnak, hogy még csinálok egy katasztrófafilmet, és ezzel befejeztem ilyen filmek forgatását. Ígyhát ebbe beleraktam mindent." (ő rendezte a Holnapután, a Függetlenség Napja, és többek között a Godzilla című filmeket is) Ez viszont csak úgy sikerült ahogyan ezt egy átlag ilyen filmtől elvárhatnánk. Kliséhegyek. A főszereplőnek van egy ex-családja, két gyermekkel és egy új apukával (persze ez nem a kapcsolatokról szóló film, tehát nem is érdemes az alapkliséknél többet várni), aki persze mindig az utolsó utáni pillanatokban megmenekül, és csak a stáblistán hátrébb szereplő többedrangú mellékszereplők potyognak ki mellőle. Továbbá pozitív fekete (bocsánat, afroamerikai) figurát is találunk a filmben akivel a "színesebb" egyének is tudnak azonosulni.
Persze látszik a pénz, az erőfeszítés, hogy ütős legyen a film, de a film nem ütős. Túl kiszámítható, és túl nyálas, hogy az ember elhiggye neki amit mondani akar.
Talán csak két pozitívumot említenék. Először is az egyik kedvenc figurám is játszik benne. Ő Woody Harrelson aki egy kis mókát visz a filmbe. Illetve, hogy ez azon kevés amerikai világot érintő katasztrófafilmek egyike ahol nem Amerika pusztulásán és megmentésén van a hangsúly, mint pl. a Vírus című filmben, ahol a vírus Amerika határainál valószínűtlenül nem terjedt tovább. A film és az egész 2012 mizéria kapcsán én pedig azt sajnálom őszintén, hogy ez a film kikerült az USA határain kívülre és mérgezi az emberek gondolatait, ugyanis egy humbukon alapszik, azt hitelesíti, így egy hazug kampány része. De ahogyan azt M. Moore, Kóla Puska Sültkrumpli filmje óta tudjuk, az Amerikaiak lételeme a félelem (idevágó jelenet megtekinthető itt) . Viszont mi köszönjük nem kérünk belőle.

Gondolkoztam rajta, hogy kinek is ajánlhatnám ezt a filmet, de nem jutott eszembe a célközönség. Illetve dehogynem! Azoknak kötelező akik egy beszélgetésben felmerülhető összes filmre szeretik azt mondani: már láttam. No ők nézzék, meg a többiek meg tartózkodjanak tőle.

Azért itt az előzetes (ha láttad, láttad a filmet is...)